Mészipari termékek felhasználása a termőtalaj karbantartásában
2011. 01. 17. 13:57
Kivonat Tóth Brigitta és Dr. Lévai László által kidolgozott „Mészipari melléktermékek felhasználásának lehetőségei a növénytáplálásban és a talaj pH karbantartásában” című kutatási összefoglalójából.
Magyarország mezőgazdasága jelentős átalakuláson esett át az elmúlt néhány évtized alatt. A korábbi nagyüzemi gazdálkodást egy más típusú, kevésbé koncentrált, kevésbé felügyelt, és kevésbé szervezett gazdálkodási forma váltotta fel.
A gazdálkodás szerkezetének átalakítása számos, többnyire kedvezőtlen, következménnyel járt. Magyarország elvesztette tradicionális piacait, és a termelés volumene is jelentősen csökkent. Az állatállomány jelentős csökkenése miatt a szervestrágyázás is jelentősen visszaszorult, és mérséklődtek, helyenként megszűntek a termőtalajok minőségének megőrzését célzó invesztíciók.
Magyarország mezőgazdasága jelentős átalakuláson esett át az elmúlt néhány évtized alatt. A korábbi nagyüzemi gazdálkodást egy más típusú, kevésbé koncentrált, kevésbé felügyelt, és kevésbé szervezett gazdálkodási forma váltotta fel.
A gazdálkodás szerkezetének átalakítása számos, többnyire kedvezőtlen, következménnyel járt. Magyarország elvesztette tradicionális piacait, és a termelés volumene is jelentősen csökkent. Az állatállomány jelentős csökkenése miatt a szervestrágyázás is jelentősen visszaszorult, és mérséklődtek, helyenként megszűntek a termőtalajok minőségének megőrzését célzó invesztíciók.
Hazánkban a ’70-es évek elejéig a szerves trágya felhasználás meghaladta a 20 millió tonnát, majd a műtrágyák széleskörű elterjedésével a felhasznált mennyiség 12 millió tonna körül állandósult. A ’90-es évek elején az ismert okok miatt (állatállomány csökkenése, gazdasági problémák) a felhasználás mélypontra zuhant (1,6 millió tonna), mely jelenleg 3-3,5 millió tonna körül stagnál. A szervestrágya felhasználás ilyen mértékű csökkenése mellett kritikusan alacsony a meszező anyagok felhasználása hazánkban a ’90-es évek elejétől, melynek kedvezőtlen hatásait többen is érzékelhették (talajszerkezet romlása, ebből adódó belvizesedés, talajsavanyodás).
A talajsavanyodás jelensége és következményei
A talajsavanyodás természetes folyamat a pozitív vízmérleggel rendelkező területeken. Savakat termel a talajélet, a növények gyökerei is a kation felvétele során. Hozzájárul a feltalaj savanyodásához a műveléssel erősödő oxidáció, az árunövényekkel elvitt Ca, a savanyúan ható műtrágyák hatása is.
Különösen a kation kivitel jelent problémát, ugyanis a folyamatos Ca, Mg, K, stb. ionok eltávolítása a talajból csökkenti annak puffer kapacitását, ami viszont a talajok savanyodásához, ezzel egyidejűleg számos növénytermesztéssel, de a humánegészségüggyel is összefüggő problémához vezet. Ez utóbbi területen a legnagyobb veszélyt, egyben a termékek értékesíthetőségének csökkenését, a fokozódó nehézfém felvétel jelenti.
Géczy (1967) a hazai talajtani felvételezésekre alapozva talajainkat mészigényük alapján megyénként is csoportosította.
Országosan összesítve 700 ezer ha esett a 3 alatti, 2000 ezer ha a 3-7 közötti és 350 ezer ha a 7 t/ha CaCO3-ot meghaladó mészigényű kategóriába. Azaz összesen 2.7 millió ha melioratív meszezésre szoruló területtel számolt.
Így pl. Vas, Zala, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád talajai döntően savanyúak, arányuk meghaladja a 70 %-ot. Kritikusnak mondható Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén helyzete, ahol az 5.5 pH(KCl) alatti savanyú talajok aránya meghaladja az összes vizsgált terület 50 %-át. Az azonnali melioratív meszezést igénylő és terméketlenné váló erősen elsavanyodott 4.5 pH(KCl) alatti körzetek aránya is eléri vagy megközelíti a 10 %-ot BAZ valamint Vas és Zala, 16 %-ot Nógrád és Somogy, ill. 24 %-ot Szabolcs-Szatmár megyében.
A talajok elsavanyodása felgyorsult a 70-es és 80-as években, az intenzív N-műtrágyázás következményeként, miközben a légköri savterhelés is megnőtt a közlekedés, tüzelés, ipari tevékenység hatására.
Más kimutatás szerint a meszezés az alábbi nagyságú területeken szükséges Magyarországon:
Mezőgazdaságilag hasznosított terület. 6.2 millió ha,
ebből savanyú vagy savanyodásra érzékeny 3.4 millió ha.
Művelés alól kivett terület.................. 1.3 millió ha,
ebből savanyú vagy savanyodásra érzékeny 0.7 millió ha.
Erdőterületek.................................... 1.7 millió ha,
ebből savanyú vagy savanyodásra érzékeny 0.9 millió ha.
Meszezőanyagok
A hozzáférhető meszező anyagok felhasználását mindig gazdasági szempontok döntötték el. A gazdálkodók mindig a közelükben legolcsóbban hozzáférhető meszezőanyagot használták. Hosszú ideig a legáltalánosabban használt meszező anyag a cukorgyári mésziszap volt. Bár Ca tartalma viszonylag alacsony, de egyéb összetevői miatt igen értékes anyagnak számított. A hozzáférhetősége is elfogadható volt, különösen azoknak a gazdaságoknak a számára, amelyek cukorrépát termesztettek.
A honi cukoripar beszűkülésével jelentősen korlátozódott a mésziszap mennyisége és hozzáférhetősége is. Ezzel párhuzamosan felértékelődtek a mésziszap kiváltását, helyettesítését biztosító lehetőségek.
Az égetett mész használatát már korábban is több kutató javasolta. Ez hatékonyabb és finom porrá szétesve jól keveredik a szántott réteggel. Istállótrágyával, vagy egyéb szerves anyaggal keverve különösen hatékony eszköz, nem csupán a Ca visszapótlás, a talaj pH karbantartás, hanem a talajok szerves anyag utánpótlásának biztosítására is.
A meszezés nem helyettesíti a trágyázást, hanem a talaj kultúrállapotát megteremtve javítja a trágyák hatékonyságát.
A meszezés alapvető szerepet játszott pl. Dánia savanyú pusztáinak művelésbevételénél. Több sikertelen fenyőfa-telepítési kísérletet követően (Jütlandia), melyek sorra kipusztultak, meszeztek, majd trágyázással rátérhettek a gabonafélék sikeres termesztésére, herefélék vetésére. Így váltak ezek a területek a világ legtermékenyebb vidékévé sűrű népességgel és hatalmas mezőgazdasági exporttal.
Mintegy 600 üzem vizsgálatakor korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a melioratív meszezés, mint beruházás 2 év alatt megtérülhet bruttó értékben, ill. 4 év alatt tiszta jövedelemre számolva. Mivel 10-20 éves utóhatásokra számíthatunk az ország nagyobb részén, a meszezés kifejezetten gazdaságos beavatkozásnak minősíthető. Még 20 év után is 1-2 % mész mutatható ki a szántott rétegben az Alföldön. A javított talajon megteremnek már a mészigényes növények, javul a talaj vízáteresztő képessége, a víz nem gyűlik össze a mélyedésekben, ill. nem folyik el eróziót okozva.
A talaj kevésbé cserepesedik, művelése könnyebbé, szerkezetesebbé válik.
Az oldal szerkesztőjének megjegyzése: valószínűleg sok idő telik majd el, mire a fent említett okok és következmények kezdenek tudatosulni a hazai mezőgazdaság kulcsszereplőiben. Mindenesetre a kisebb gazdaságoktól már érezhetően erősödő érdeklődés mutatkozik a téma iránt.
Dudok Tímea
A talajsavanyodás jelensége és következményei
A talajsavanyodás természetes folyamat a pozitív vízmérleggel rendelkező területeken. Savakat termel a talajélet, a növények gyökerei is a kation felvétele során. Hozzájárul a feltalaj savanyodásához a műveléssel erősödő oxidáció, az árunövényekkel elvitt Ca, a savanyúan ható műtrágyák hatása is.
Különösen a kation kivitel jelent problémát, ugyanis a folyamatos Ca, Mg, K, stb. ionok eltávolítása a talajból csökkenti annak puffer kapacitását, ami viszont a talajok savanyodásához, ezzel egyidejűleg számos növénytermesztéssel, de a humánegészségüggyel is összefüggő problémához vezet. Ez utóbbi területen a legnagyobb veszélyt, egyben a termékek értékesíthetőségének csökkenését, a fokozódó nehézfém felvétel jelenti.
Géczy (1967) a hazai talajtani felvételezésekre alapozva talajainkat mészigényük alapján megyénként is csoportosította.
Országosan összesítve 700 ezer ha esett a 3 alatti, 2000 ezer ha a 3-7 közötti és 350 ezer ha a 7 t/ha CaCO3-ot meghaladó mészigényű kategóriába. Azaz összesen 2.7 millió ha melioratív meszezésre szoruló területtel számolt.
Így pl. Vas, Zala, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád talajai döntően savanyúak, arányuk meghaladja a 70 %-ot. Kritikusnak mondható Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén helyzete, ahol az 5.5 pH(KCl) alatti savanyú talajok aránya meghaladja az összes vizsgált terület 50 %-át. Az azonnali melioratív meszezést igénylő és terméketlenné váló erősen elsavanyodott 4.5 pH(KCl) alatti körzetek aránya is eléri vagy megközelíti a 10 %-ot BAZ valamint Vas és Zala, 16 %-ot Nógrád és Somogy, ill. 24 %-ot Szabolcs-Szatmár megyében.
A talajok elsavanyodása felgyorsult a 70-es és 80-as években, az intenzív N-műtrágyázás következményeként, miközben a légköri savterhelés is megnőtt a közlekedés, tüzelés, ipari tevékenység hatására.
Más kimutatás szerint a meszezés az alábbi nagyságú területeken szükséges Magyarországon:
Mezőgazdaságilag hasznosított terület. 6.2 millió ha,
ebből savanyú vagy savanyodásra érzékeny 3.4 millió ha.
Művelés alól kivett terület.................. 1.3 millió ha,
ebből savanyú vagy savanyodásra érzékeny 0.7 millió ha.
Erdőterületek.................................... 1.7 millió ha,
ebből savanyú vagy savanyodásra érzékeny 0.9 millió ha.
Meszezőanyagok
A hozzáférhető meszező anyagok felhasználását mindig gazdasági szempontok döntötték el. A gazdálkodók mindig a közelükben legolcsóbban hozzáférhető meszezőanyagot használták. Hosszú ideig a legáltalánosabban használt meszező anyag a cukorgyári mésziszap volt. Bár Ca tartalma viszonylag alacsony, de egyéb összetevői miatt igen értékes anyagnak számított. A hozzáférhetősége is elfogadható volt, különösen azoknak a gazdaságoknak a számára, amelyek cukorrépát termesztettek.
A honi cukoripar beszűkülésével jelentősen korlátozódott a mésziszap mennyisége és hozzáférhetősége is. Ezzel párhuzamosan felértékelődtek a mésziszap kiváltását, helyettesítését biztosító lehetőségek.
Az égetett mész használatát már korábban is több kutató javasolta. Ez hatékonyabb és finom porrá szétesve jól keveredik a szántott réteggel. Istállótrágyával, vagy egyéb szerves anyaggal keverve különösen hatékony eszköz, nem csupán a Ca visszapótlás, a talaj pH karbantartás, hanem a talajok szerves anyag utánpótlásának biztosítására is.
A meszezés nem helyettesíti a trágyázást, hanem a talaj kultúrállapotát megteremtve javítja a trágyák hatékonyságát.
A meszezés alapvető szerepet játszott pl. Dánia savanyú pusztáinak művelésbevételénél. Több sikertelen fenyőfa-telepítési kísérletet követően (Jütlandia), melyek sorra kipusztultak, meszeztek, majd trágyázással rátérhettek a gabonafélék sikeres termesztésére, herefélék vetésére. Így váltak ezek a területek a világ legtermékenyebb vidékévé sűrű népességgel és hatalmas mezőgazdasági exporttal.
Mintegy 600 üzem vizsgálatakor korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a melioratív meszezés, mint beruházás 2 év alatt megtérülhet bruttó értékben, ill. 4 év alatt tiszta jövedelemre számolva. Mivel 10-20 éves utóhatásokra számíthatunk az ország nagyobb részén, a meszezés kifejezetten gazdaságos beavatkozásnak minősíthető. Még 20 év után is 1-2 % mész mutatható ki a szántott rétegben az Alföldön. A javított talajon megteremnek már a mészigényes növények, javul a talaj vízáteresztő képessége, a víz nem gyűlik össze a mélyedésekben, ill. nem folyik el eróziót okozva.
A talaj kevésbé cserepesedik, művelése könnyebbé, szerkezetesebbé válik.
Az oldal szerkesztőjének megjegyzése: valószínűleg sok idő telik majd el, mire a fent említett okok és következmények kezdenek tudatosulni a hazai mezőgazdaság kulcsszereplőiben. Mindenesetre a kisebb gazdaságoktól már érezhetően erősödő érdeklődés mutatkozik a téma iránt.
Dudok Tímea
Cimkék: mezőgazdaság, Agrár szektor