„Kényszer szülte ugyan a döntést  a PANNONPOWER HOLDING Zrt.tulajdonában lévő Pécsi Erőműnél, hogy átálljanak a szénről a biomassza tüzelésre, de a tapasztalatok alapján megérte a beruházás. A váltásra 2004 őszén került sor, a lépést pedig az indokolta, hogy megváltoztak a károsanyag kibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi előírások, a korábbinál lényegesen alacsonyabb szintet eredményezve” – Mondta el Rudolf Péter a Pannon Power Holding Zrt. Fejlesztési főmérnöke. Nagyon pozitívak a tapasztalatok a biomassza felhasználásával kapcsolatban, a porkibocsátás a korábbi egytizedére, a kén-dioxidé pedig ezred részére csökkent, de más környezetterhelési jellemzők is javultak. Így mindenképpem meg kell említeni  a szén-dioxid kibocsátást, amely biomassza tüzelés esetén 0, ugyanis csak akkora szén-dioxid mennyiség keletkezik, amennyit a növény növekedése során megkötött a légkörből.
Az erőműben használt tüzelőanyag több, mint fele erdészeti tüzifa, vagyis olyan erdészeti termék, amelyet bútoripari, fűrészipari célokra már nem lehet hasznosítani. De jelentős arányt képvisel az erdészeti hulladék, és megjelennek a mezőgazdasági melléktermékek is.
Pécsen egy egyesített forróvíz-rendszer látja el a várost távhővel, amelynek a pécsi erőmű a forrásoldala. Mintegy 31 ezer háztartás, emellett köz és szolgáltató intézmények számára gondoskodnak a fűtéshez szükséges forró víz ellátásról. Jelenleg biomasszát és földgázt egyaránt tüzelnek az erőműben, s idén 40 százaléknyi lesz a biomassza aránya a távfűtésben. Ez a korábbi időszakban kevesebb volt, és a tervek szerint a jövőben még nagyobb szerepet kap. Ennek megfelelően egy új biomassza blokk építését tervezik: a 35 megawattos, szalmatüzelésű létesítmény lehetővé tenné, hogy a már jelenleg működő erőművi blokkal együtt 95%-ban biomassza-alapú legyen a távhő-előállítás Pécsett.
A Biohő-Energetikai Kft tapasztalatai szerint óriási az érdeklődés a biomassza-alapú fűtés iránt, s úgy tűnik, hogy az elmúlt 10-15 év propagandája, kedvcsinálása kezd beérni.
A társaság jelenleg is több ilyen projecten dolgozik, így például egy vidéki nagyvárosban a távhőrendszer jelentős részét szeretnék átállítani földgázról biomassza alapúra egy kétszer 7 megawatt teljesítményű egységgel. De egy megyei kórházzal is együtt dolgoznak, ahol kismértékben megmaradna ugyan a földgáz, de főként biomasszából tervezik megoldani a fűtést, amihez egy 8 megawattos fűtőművet építenének.
A biomassza hőenergetikai hasznosításának egyik módja, hogy közösségi fűtőművekben égetik el, ezekben általában faaprítékot használnak tüzelőanyagként. Ez az irányzat Nyugat-Európából érkezett hozzánk, így amikor biomasszáról van szó, sokan automatikusan a fára gondolnak. Pedig ennek több hátránya is van, így például itthon viszonylag kevés az erdő.
Emellett a más célra alkalmas fát is hajlamosak adott esetben aprítékként hasznosítani, amit a környezetvédők teljes joggal kifogásolnak.
Rendkívül nagy mennyiségben áll viszont rendelkezésre Magyarországon az eltüzelhető mezőgazdasági hulladék, szalma, kukoricaszár stb;az a mennyiség, amelyet évente különösebb fáradság nélkül, biztonságosan be lehetne gyűjteni, 6 millió tonna, és ez évről évre újratermelődik. Ma a nagy hazai erőművek 2-2,5 millió tonna-főként faalapú-biomasszát használnak fel. Ráadásul a mezőgazdasági hulladéknak a fűtőértéke is majdnem ugyanolyan, mint a faaprítéknak, hiszen a kukoricaszár esetében például14-16,5 MJ, a faaprítéknál pedig a nedvességtartalomtól függően 10-18 MJ.
Az oldal szerkesztőjének megjegyzése: hogy hogyan kapcsolódik ez a téma a mészhez?
A mészhidrát legtöbb esetben optimális füstgáztisztítási hatóanyag a lágyszárú biomassza erő- és fűtőművekben.