Mészinjektálás
2011. 05. 13. 15:52
Ahogyan a világon mindenhol Magyarországon is sok olyan alapozási problémával találkozhatunk, amely az építmények (legyen az magas vagy mélyépítás) szerkezeti tulajdonságait veszélyezteti. Erre nyújthat megoldást az utólagos mészinjektálás.
Ezzel kapcsolatban egy 4-5 részből álló cikksorozatot szeretnék indítani hiszen Magyarországon kevéssé ismert a téma, az utóbbi időben Dr. Szendefy János kezdett el vele mélyebben foglalkozni.
Ezzel kapcsolatban egy 4-5 részből álló cikksorozatot szeretnék indítani hiszen Magyarországon kevéssé ismert a téma, az utóbbi időben Dr. Szendefy János kezdett el vele mélyebben foglalkozni.
A leggyakoribb építőipari problémák közül talán egyik sem jelent akkora kárt, mint a duzzadásra hajlamos agyagtalaj felhasználása az alapozásokhoz.
Az Egyesült Államokban az effajta károk meghaladják az 5 milliárd $-t.
A mész injektálási folyamat mész –habarcs injektálást jelent 1-3 m mélységig ,esetenként 12 méter mélyre is. A habarcs a legkisebb ellenállás felé haladva a talajban behatol vízszintes és függőleges irányban a repedésekbe, így lemezszerű mész-agyag hálózatot képez. A beavatkozás után a mész reakcióba lép az agyaggal és a két anyag határfelületén növekedni kezd a talaj szilárdsága és csökkeni a nedvesség áramlása, ez pedig megakadályozza a további talajmozgásokat és a károkat.
Az agyagos talajokról érdemes tudni, hogy aszályok idején erősen összezsugorodnak és a nedvességhiány miatt megrepedeznek, amikor viszont esősre fordul az időjárás, akkor viszont jelentősen megduzzadnak. Sok területen jellemző az évente előforduló számos zsugorodás-duzzadás ciklus. Minden egyes ilyen ciklus mélyebb és mélyebb repedéseket eredményez a talajon belül, alépítmények esetében idővel mind nagyobb károkat okozva ezzel.
A térfogatváltozás, amely lineárisan elérheti a +/- 30%-ot is, erősen repedést indukáló hatású lehet az effajta talajra épített létesítményekre nézve, repedéseket és szerkezeti hibákat okozva.
A következő példák szemléltetik az agyagos talajok által kialakult leggyakoribb problémákat:
- repedezett falazat: sok esetben súlyosan repedezett, néhány repedés pedig szerkezeti problémákat is okoz. Általában a repedések követik a téglák vonalát lépcsős mintázatot alkotva, de előfordul, hogy a téglán is keresztülmennek. A csúnyább repedéseket nem lehet mindig megfelelően kijavítani, ami az ingatlan értékének csökkenéséhez vezet
- födémrepedések: födémszerkezetek építésekor előfordulhat, hogy az alsó födém úgy megrepedezik, hogy lehetetlenné teszi az ajtók és ablakok nyitását és zárását, belső falrepedéseket indukál, miközben az alsó födém erősen deformálódik.
- rézsű állékonysági problémák: a száraz-nedves ciklusok által okozott repedések gyakran a töltések szilárdsági értékeinek és stabilitásának elvesztésével járnak. A rézsű tönkremenetel különösen autópályák és vasúti pályák töltésénél jellemzőek, amelyek kiemelkedően magas karbantartási költségekkel járnak, ezen felül a biztonságot is veszélyeztetik.
- burkolati hibák: autóutakon és autópályákon a burkolat gyakran repedezik meg olyan mértékben, hogy újjáépítés válik szükségessé. Olyan problémák adódhatnak, mint a repedezettség, kátyú vagy a hepehupás burkolati felület. Többségében a burkolat alatt elhelyezkedő duzzadásra hajlamos agyagos alaprétegből felfelé törekvő nedvesség okozza ezeket a burkolati hibákat.
Ezen problémák kezelésére alakult ki az 1960-as években az Egyesült Államokban a mészinjektálási technológia, amelyet ott azóta is széles körben használnak.
Forrás: Egyesült Államok Nemzeti Mész-Szövetség kiadványa
Szerkesztette: Dudok Tímea
Az Egyesült Államokban az effajta károk meghaladják az 5 milliárd $-t.
A mész injektálási folyamat mész –habarcs injektálást jelent 1-3 m mélységig ,esetenként 12 méter mélyre is. A habarcs a legkisebb ellenállás felé haladva a talajban behatol vízszintes és függőleges irányban a repedésekbe, így lemezszerű mész-agyag hálózatot képez. A beavatkozás után a mész reakcióba lép az agyaggal és a két anyag határfelületén növekedni kezd a talaj szilárdsága és csökkeni a nedvesség áramlása, ez pedig megakadályozza a további talajmozgásokat és a károkat.
Az agyagos talajokról érdemes tudni, hogy aszályok idején erősen összezsugorodnak és a nedvességhiány miatt megrepedeznek, amikor viszont esősre fordul az időjárás, akkor viszont jelentősen megduzzadnak. Sok területen jellemző az évente előforduló számos zsugorodás-duzzadás ciklus. Minden egyes ilyen ciklus mélyebb és mélyebb repedéseket eredményez a talajon belül, alépítmények esetében idővel mind nagyobb károkat okozva ezzel.
A térfogatváltozás, amely lineárisan elérheti a +/- 30%-ot is, erősen repedést indukáló hatású lehet az effajta talajra épített létesítményekre nézve, repedéseket és szerkezeti hibákat okozva.
A következő példák szemléltetik az agyagos talajok által kialakult leggyakoribb problémákat:
- repedezett falazat: sok esetben súlyosan repedezett, néhány repedés pedig szerkezeti problémákat is okoz. Általában a repedések követik a téglák vonalát lépcsős mintázatot alkotva, de előfordul, hogy a téglán is keresztülmennek. A csúnyább repedéseket nem lehet mindig megfelelően kijavítani, ami az ingatlan értékének csökkenéséhez vezet
- födémrepedések: födémszerkezetek építésekor előfordulhat, hogy az alsó födém úgy megrepedezik, hogy lehetetlenné teszi az ajtók és ablakok nyitását és zárását, belső falrepedéseket indukál, miközben az alsó födém erősen deformálódik.
- rézsű állékonysági problémák: a száraz-nedves ciklusok által okozott repedések gyakran a töltések szilárdsági értékeinek és stabilitásának elvesztésével járnak. A rézsű tönkremenetel különösen autópályák és vasúti pályák töltésénél jellemzőek, amelyek kiemelkedően magas karbantartási költségekkel járnak, ezen felül a biztonságot is veszélyeztetik.
- burkolati hibák: autóutakon és autópályákon a burkolat gyakran repedezik meg olyan mértékben, hogy újjáépítés válik szükségessé. Olyan problémák adódhatnak, mint a repedezettség, kátyú vagy a hepehupás burkolati felület. Többségében a burkolat alatt elhelyezkedő duzzadásra hajlamos agyagos alaprétegből felfelé törekvő nedvesség okozza ezeket a burkolati hibákat.
Ezen problémák kezelésére alakult ki az 1960-as években az Egyesült Államokban a mészinjektálási technológia, amelyet ott azóta is széles körben használnak.
Forrás: Egyesült Államok Nemzeti Mész-Szövetség kiadványa
Szerkesztette: Dudok Tímea
Cimkék: Útalap készítés, mind