Mégis vannak csodák?- szalmaépítés magyar módra
2011. 10. 24. 17:36
Múlt héten nagyon érdekes helyen jártam: egy favázas szalmából épülő ház építési területén. Akinek ez még önmagában nem lenne elég különleges, elárulom, hogy a ház kupola formájú. Ilyesmi nemhogy Magyarországon, de Európában sem nagyon fordul elő. A ház leendő tulajdonosa és lakója nemcsak az egészséges környezetet, az alacsony költségvetést, de az újrahasznosítási szempontokat is figyelembe vette, amikor erre az építkezésre adta a fejét.
Annyira szabad gondolkodású Szuper Nagyiról van szó, hogy még ahhoz is hozzájárult, hogy az építkezés menetéről egy blogoldal készüljön: ez az alábbi linken érhető el: http://www.elhetohaz.blogspot.com/
Ehhez az építkezéshez segítségként csatlakozott egy nagyszerű kis csapat, akik később szintén hasonló (legalábbis alapanyagát tekintve) ház építésén törik a fejüket. Annyira nyitott társaságról van szó, hogy bármikor bárki becsatlakozhat hozzájuk, szívesen fogadnak mindenkit. Az építkezés jelen állása szerint elkészült az alap, a faváz és a szalmabálák is a helyükre kerültek az ablakokkal és ajtóval együtt.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit keres ez a cikk egy meszet népszerűsítő blogoldalon. Ennek egyetlen oka van: az organikus építőanyagok nem tűrik a közelükben a cementet. Ha egy ilyen szalmaépületet cementes vakolattal bevakolnánk, igen rövid idő alatt (1-2 év) a szalma elrohadna és elveszítené mindazon tulajdonságát, amiért szeretjük: jó hőszigetelő és isteni illata van. Ezért kötőanyagként meszet lehet ezekben az esetekben alkalmazni. A mész fa tartósításában is nagy segítséget nyújt, hiszen a 12 körüli pH-t sem a gombák, sem a farontó bogarak nem kedvelik. Korábbi cikkekben már számoltam be kenderrel való építési módokról is. Kenderrel kevert vakolóhabarcs lenne igazán jó borítása a szalmafalnak.
Hogy miért?
Mert a kender mészhabarcsba keverve szinte éghetetlen, 1800 °C-ot elbír több, mint 1 órán át. A másik fontos paramétere a kiemelkedően magas szakítószilárdsága.
Több európai országban már bevált építőanyag önállóan és más organikus építőanyagok kiegészítéseként. Remélhetőleg a jövőben Magyarországon is kezdik majd felfedezni.
Szerző: Dudok Tímea
Ehhez az építkezéshez segítségként csatlakozott egy nagyszerű kis csapat, akik később szintén hasonló (legalábbis alapanyagát tekintve) ház építésén törik a fejüket. Annyira nyitott társaságról van szó, hogy bármikor bárki becsatlakozhat hozzájuk, szívesen fogadnak mindenkit. Az építkezés jelen állása szerint elkészült az alap, a faváz és a szalmabálák is a helyükre kerültek az ablakokkal és ajtóval együtt.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit keres ez a cikk egy meszet népszerűsítő blogoldalon. Ennek egyetlen oka van: az organikus építőanyagok nem tűrik a közelükben a cementet. Ha egy ilyen szalmaépületet cementes vakolattal bevakolnánk, igen rövid idő alatt (1-2 év) a szalma elrohadna és elveszítené mindazon tulajdonságát, amiért szeretjük: jó hőszigetelő és isteni illata van. Ezért kötőanyagként meszet lehet ezekben az esetekben alkalmazni. A mész fa tartósításában is nagy segítséget nyújt, hiszen a 12 körüli pH-t sem a gombák, sem a farontó bogarak nem kedvelik. Korábbi cikkekben már számoltam be kenderrel való építési módokról is. Kenderrel kevert vakolóhabarcs lenne igazán jó borítása a szalmafalnak.
Hogy miért?
Mert a kender mészhabarcsba keverve szinte éghetetlen, 1800 °C-ot elbír több, mint 1 órán át. A másik fontos paramétere a kiemelkedően magas szakítószilárdsága.
Több európai országban már bevált építőanyag önállóan és más organikus építőanyagok kiegészítéseként. Remélhetőleg a jövőben Magyarországon is kezdik majd felfedezni.
Szerző: Dudok Tímea