A mészinjektálás folyamata
2011. 11. 28. 15:37
Korábbi cikkünkben már olvashattak a mészinjektálás, mint módszer kialakulásának okairól, és röviden a módszer lényegéről. Ezt szeretném most kiegészíteni a cikksorozat következő részével, amelyben magáról a folyamatról lesz részletesebben szó.
A folyamat
A magas nyomáson történő mészinjektálás, nem más, mint 22-36% mész szárazanyag-tartalmú mésztej altalajba való szivattyúzása. Az injektálás függőlegesen történik a talajba hálószerűen körülbelül 1,5 m térközökkel. Az első befecskendezést gyakran követi második és harmadik ütem is a korábbi befecskendezési pontok közé ékelve. Az injektálás mélységében jelentős eltérések lehetnek az adott feladattól vagy problémától függően. A jellemző mélység útburkolatok alá 90-150 cm között, épületek alapozása alá 2-3 m között, valamint 3-12 m között a vasúti pályák, hulladéklerakók, töltések, és más mélyépítési problémák esetén.
A mészinjektálásra alkalmas berendezések általában épület alá történő, vagy hasonló sekély befecskendezéshez készülnek 3 méter mélységig.
Egy átlagos injektáló berendezés 4 csővel rendelkezik, amelyet hidraulikusan juttatnak a mélybe. A cső végén lévő fejek perforálva vannak, annak érdekében, hogy a mésztej 360°-ban érje a talajt.
Az injektálásra felhasznált anyagok
A kereskedelmi forgalomban kapható magas kalcium tartalmú mész, elméletileg magnéziumos mész is használható, de ezt előzetes laborvizsgálatokkal kell igazolni.
A mésztej előállítható a helyszínen, kontrollált mennyiségű víz és mészhidrát hozzáadásával, de mostanában inkább helyszíni mészoltással. A munkagéphez csatlakoztatható mészoltó berendezés használatával. A frissen oltott mész révén nyerhető annyi hő, amely felgyorsíthatja a mész-agyag cementálódási folyamatát. Ez hideg idő esetén különösen nagy előnyt jelent.
A mésztej tiszta kell, hogy legyen. Fontos, hogy ne tartalmazzon olyan anyagot, amely gátolja a talaj és a mész között lejátszódó reakciót, mint pl a savas anyagok, kéntartalmú anyagok. A sav közömbösítéséhez a mész egy része lekötődik, a kén jelenléte pedig akadályozza a mész és az agyag között létrejövő puccolán reakciót. Ezért kén tartalmú vizet nem javasolt használni.
Ezzel ellentétben azonban sós vizet sikeresen alkalmaztak ezen a területen, amely magas klorid tartalmú. Az eredményt nem befolyásolta, de a tengervíz használata gyorsíthatja a korróziót a berendezésben.
Nem fenyegetésnek szánom, de folytatjuk. :-)
Forrás: Egyesült Államok Nemzeti Mész-Szövetség kiadványa
Szerkesztette: Dudok Tímea
A magas nyomáson történő mészinjektálás, nem más, mint 22-36% mész szárazanyag-tartalmú mésztej altalajba való szivattyúzása. Az injektálás függőlegesen történik a talajba hálószerűen körülbelül 1,5 m térközökkel. Az első befecskendezést gyakran követi második és harmadik ütem is a korábbi befecskendezési pontok közé ékelve. Az injektálás mélységében jelentős eltérések lehetnek az adott feladattól vagy problémától függően. A jellemző mélység útburkolatok alá 90-150 cm között, épületek alapozása alá 2-3 m között, valamint 3-12 m között a vasúti pályák, hulladéklerakók, töltések, és más mélyépítési problémák esetén.
A mészinjektálásra alkalmas berendezések általában épület alá történő, vagy hasonló sekély befecskendezéshez készülnek 3 méter mélységig.
Egy átlagos injektáló berendezés 4 csővel rendelkezik, amelyet hidraulikusan juttatnak a mélybe. A cső végén lévő fejek perforálva vannak, annak érdekében, hogy a mésztej 360°-ban érje a talajt.
Az injektálásra felhasznált anyagok
A kereskedelmi forgalomban kapható magas kalcium tartalmú mész, elméletileg magnéziumos mész is használható, de ezt előzetes laborvizsgálatokkal kell igazolni.
A mésztej előállítható a helyszínen, kontrollált mennyiségű víz és mészhidrát hozzáadásával, de mostanában inkább helyszíni mészoltással. A munkagéphez csatlakoztatható mészoltó berendezés használatával. A frissen oltott mész révén nyerhető annyi hő, amely felgyorsíthatja a mész-agyag cementálódási folyamatát. Ez hideg idő esetén különösen nagy előnyt jelent.
A mésztej tiszta kell, hogy legyen. Fontos, hogy ne tartalmazzon olyan anyagot, amely gátolja a talaj és a mész között lejátszódó reakciót, mint pl a savas anyagok, kéntartalmú anyagok. A sav közömbösítéséhez a mész egy része lekötődik, a kén jelenléte pedig akadályozza a mész és az agyag között létrejövő puccolán reakciót. Ezért kén tartalmú vizet nem javasolt használni.
Ezzel ellentétben azonban sós vizet sikeresen alkalmaztak ezen a területen, amely magas klorid tartalmú. Az eredményt nem befolyásolta, de a tengervíz használata gyorsíthatja a korróziót a berendezésben.
Nem fenyegetésnek szánom, de folytatjuk. :-)
Forrás: Egyesült Államok Nemzeti Mész-Szövetség kiadványa
Szerkesztette: Dudok Tímea
Cimkék: Útalap készítés, mész