Kenderépítés Dél- Afrikai módra
2012. 06. 04. 13:02
Mint arról már korábban beszámoltam, 2009-ben volt szerencsém az I Nemzetközi kenderépítési szimpóziumon részt venni Írországban. Egy hazai konferencia kapcsán utánanéztem, hogy az akkori előadók azóta merre és mennyire haladtak az akkor elkezdett dolgaikban. Be kell vallanom nemcsak meglepett de le is nyűgözött, amit a Dél-Afrikai Tony Budden nevű előadó erőfeszítéseiről és eredményeiről megtudtam, részben a sajtóból részben pedig tőle. Tony és társa Duncan Parker (www. hemporium.com) kenderből készült ruházati és kozmetikai cikkek forgalmazásával kezdte kisvállalkozását. A kenderről többet tanulva azonban felismerték annak sokoldalúságát és látják benne a gyógyírt Dél Afrikát sújtó több társadalmi problémára is, mint a nagyszámú hajléktalanság (KB 5 millió fő) és a nagyon magas munkanélküliségi ráta. Az alacsony foglalkoztatásnak egyenes következménye a bűnözés elterjedtsége. Ma Dél-Afrika számít a világ harmadik legveszélyesebb országának.
Tony egy modern környezetbarát házat épített a saját maga
számára, a tervezés és az építkezés vezérelvei
a következők voltak: az újrahasznosítás, energiatakarékosság és
természetes anyagok használata.
Mivel Dél-Afrikában tiltott mindenfajta kender termesztése, így az iparié is ezért azt Franciaországból importálta az építkezéshez. A ház lehető legnagyobb részét moduláris rendszerben ipari körülmények között „gyártatta” le, hogy bebizonyítsa, a kenderépítés igenis alkalmas manufakturális vagy tömegtermelés szerű gyártásra, nemcsak az elszánt hippik mesebeli házikói épülhetnek belőle.
Nézzük, hogy a kender mely részei milyen szerepet kaptak az építkezésben:
1. A kender hosszú üreges rostjai alkották a szigetelést, amely ugyanazt a szerepet töltötte be mint más építkezések esetében a kőzet-gyapot, de a hőszigetelő képessége jobb és kevésbé irritatív az emberi bőrre és légutakra beépítéskor mint a többi szigetelőanyag.
2. A hosszú rostokból visszamaradt belső fás részt aprítják és mésszel, homokkal összekeverve téglát vagy helyszínen gyártott vakolóanyagot készítenek belőle
3. Vagy forgácslapot készítenek belőle
4. Az ezen felül visszamaradó töreket szintén mésszel keverve vakolatként használják fel
Az építkezés a klasszikus betonalapra épült, a teherviselési szerepet a faváz tölti be, a vakolat és a falak egy része mész-kender keveréke. A házat berendezve elmondható, hogy annak kb 50%-a kender és kb 20%-a mész - a bútorok kender- forgácslapból, a függönyök és a szőnyegek sőt még a lámpabúrák is kenderből készültek.
Tony és Duncan kitartó és következetes munkájaként a Dél-Afrikai mezőgazdasági minisztérium már az ipari kendert mezőgazdasági cikként ismeri el, de termesztése még mindig tiltott, csak nekik külön kérvény útján és szigorú ellenőrzések mellett megengedett 700 hektáron.
A legfőbb szempont ennél az építkezésnél nem az energiatakarékosság volt , de figyelemre méltó a téli elektromos áram számla (elektromos árammal fűtenek ): 12-13.000 forintnak megfelelő Dél-Afrikai Rank egy 189 négyzetméteres házban.
„Rájöttem, hogy a kender Afrika számára élelmet, házakat és állásokat biztosíthatna…..” - Tony Budden-
Az alábbi linken megtekinthető egy rövid összefoglaló a dél-afrikai kenderház építésének menetéről:
http://www.youtube.com/watch?v=BxkDUBj3riY&feature=results_video&playnext=1&list=PL43BD869C52987B42
Vajon minderre csakis Afrikának van szüksége?
Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ma Magyarországon nincsen kendertermesztés, pedig nem tiltott. Kender-feldolgozás van import alapanyagból.
Mivel Dél-Afrikában tiltott mindenfajta kender termesztése, így az iparié is ezért azt Franciaországból importálta az építkezéshez. A ház lehető legnagyobb részét moduláris rendszerben ipari körülmények között „gyártatta” le, hogy bebizonyítsa, a kenderépítés igenis alkalmas manufakturális vagy tömegtermelés szerű gyártásra, nemcsak az elszánt hippik mesebeli házikói épülhetnek belőle.
Nézzük, hogy a kender mely részei milyen szerepet kaptak az építkezésben:
1. A kender hosszú üreges rostjai alkották a szigetelést, amely ugyanazt a szerepet töltötte be mint más építkezések esetében a kőzet-gyapot, de a hőszigetelő képessége jobb és kevésbé irritatív az emberi bőrre és légutakra beépítéskor mint a többi szigetelőanyag.
2. A hosszú rostokból visszamaradt belső fás részt aprítják és mésszel, homokkal összekeverve téglát vagy helyszínen gyártott vakolóanyagot készítenek belőle
3. Vagy forgácslapot készítenek belőle
4. Az ezen felül visszamaradó töreket szintén mésszel keverve vakolatként használják fel
Az építkezés a klasszikus betonalapra épült, a teherviselési szerepet a faváz tölti be, a vakolat és a falak egy része mész-kender keveréke. A házat berendezve elmondható, hogy annak kb 50%-a kender és kb 20%-a mész - a bútorok kender- forgácslapból, a függönyök és a szőnyegek sőt még a lámpabúrák is kenderből készültek.
Tony és Duncan kitartó és következetes munkájaként a Dél-Afrikai mezőgazdasági minisztérium már az ipari kendert mezőgazdasági cikként ismeri el, de termesztése még mindig tiltott, csak nekik külön kérvény útján és szigorú ellenőrzések mellett megengedett 700 hektáron.
A legfőbb szempont ennél az építkezésnél nem az energiatakarékosság volt , de figyelemre méltó a téli elektromos áram számla (elektromos árammal fűtenek ): 12-13.000 forintnak megfelelő Dél-Afrikai Rank egy 189 négyzetméteres házban.
„Rájöttem, hogy a kender Afrika számára élelmet, házakat és állásokat biztosíthatna…..” - Tony Budden-
Az alábbi linken megtekinthető egy rövid összefoglaló a dél-afrikai kenderház építésének menetéről:
http://www.youtube.com/watch?v=BxkDUBj3riY&feature=results_video&playnext=1&list=PL43BD869C52987B42
Vajon minderre csakis Afrikának van szüksége?
Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ma Magyarországon nincsen kendertermesztés, pedig nem tiltott. Kender-feldolgozás van import alapanyagból.
Cimkék: természetes, Mészoltók