A felvett tápelemek között oxid formában hasonlítva a harmadik-negyedik helyen van, gyakran a foszfornál nagyobb mennyiséggel. Nagyon rosszul mozog a növényben, szállítása lassú, az idősebb levelekben felhalmozódik, és nem, vagy csak minimális mennyiségben helyeződik át más részekbe. Hiánya élettani folyamatokon keresztül okoz fajonként eltérő tüneteket, élettani betegségeket szabadföldön és hajtatásban is.
Tápanyag szerepét tekintve a gyakorlat csak az utóbbi időben ismerte meg jobban a kalciumot, amikor az intenzív termesztés során a hiánya súlyos gazdasági problémákat okoz. A növények fejlődésének zavarát az egyes részek, hajtáscsúcs, levélszél, terméscsúcs, jellegzetes száradásakor látjuk, melyet a kalciumhiányos sejtfal pusztulása okoz.
A kalciumfelvétel nincs szoros összefüggésben a talaj kalcium tartalmával, mert a kalcium nagy része oldhatatlan, felvételét több környezeti tényező, mint a talaj nedvességtartalma, alacsony kémhatása és szerves anyag tartalma, illetve magas kálium és magnézium tartalma is erősen akadályozza. A növekedést erősítő hatások, túlzott metszés, nitrogén túltrágyázás, alacsony terhelés, szintén csökkentik a termés kalcium tartalmát. A kalciumért folytatott versenyben, számunkra sajnos a levelek vannak előnyösebb helyzetben a termés kárára.
A makro elemek közül legtöbb zöldség és gyümölcs nagy mennyiségben veszi fel. A gyümölcstermő növények gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelemnek tekinthető.
A kalcium élettani szerepének összefoglalása:
·fehérjeképződésben, anyagcsere-forgalomban
·sejtműködésben, sejthártya kialakulásban
·enzimaktiváló
·levelekben, idősebb részekben nagyobb mennyiségben van
·hatásait kiegyenlíti.
A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget. A másik gyakori ok, hogy a párologtatás akadálya, a vízforgalom korlátozottsága miatt a Ca szállítás elégtelen, és ugyancsak hiányzik a növésben lévő részekből a megfelelő mennyiség. A hiánytüneteket ezért mindig ezeken a helyeken találjuk meg. Gyökércsúcsokon, hajtáscsúcsokon, levélszéleken és terméscsúcsokon, de a tünetek megjelenése növény specifikus.
A kalciumhiány legjellemzőbb tünetei:
·kisebbek a levelek, a hajtáscsúcson a csúcsuk már fiatalon elszíntelenedik
·a hajtáscsúcs elhal, elszárad, a hajtás elágazódik, vagy hónaljból nő tovább
·fiatal levelek kanalasodnak a fonák felé
·a gyökerek csúcsa elbarnul, a gyökérzet nyálkásodik, elhal
·termés csúcsszáradása nagyon sok zöldségnél jellemző a virág felőli részen, de soha nem a kocsány felőli termés félen
·levélszél barnulás nagyon sok zöldségnél (káposztafélék, saláták) okoz súlyos gazdasági kárt
·terméshéj és húsbarnulás főként a gyümölcsökön jelentkezik
 
A kimosódó mész éves mennyisége 200-400 kg/ha CaCO3, de homoktalajon, 500 mm éves csapadék, öntözés esetén meghaladja a 700-800 kg/ha-t. A kalcium viselkedését, veszteségeinek mértékét ismerve már kevésbé csodálkozunk azon, hogy az egyik legnehezebben kezelhető, talán legtöbb problémát okozó tápelem az intenzív termesztésben.
A kationok, pozitív ionok (tápelemek) nehezítik a Ca felvételét, így a K, Mg, NH4 túltrágyázása növeli a Ca hiányt, és relatív hiányt okoz.
A talajból kivont Ca mennyisége igen jelentős, és technológiától függően 100-400 kg/ha CaO hatóanyagot tehet ki egy év alatt. Ami természetesen nem teljes egészében jelent elvitelt, hiszen a kalciumot tartalmazó növényrészek többsége visszakerül a talajba. Természetes bomlási folyamat, hosszabb ásványosodás, feltáródás után kerülhet csak felhasználásra, ezért a felvehető kalciumpótlás jelentősége megmarad.
A felvehető kalcium gyorsan kimosódik a gyökérzónából, az éves veszteség hektáronként 200-400 kg CaCO3 is lehet, de a savas esők, valamint a műtrágyák savanyító hatását közömbösítő mennyiség 300-750 kg/ha CaCO3 lehet.
Dudok Tímea
Ez egy hosszabb lélegzetvételű cikk  cikkösszefoglalója, amely  az interneten alábbi link alatt megtalálható:
http://www.kerteszekaruhaza.com/tapanyagellatas/tapelemek/kalcium.html