Organikus építőanyagok
2013. 05. 07. 13:19
Mit is nevezünk organikus építőanyagnak? Erről talán sokat lehetne vitatkozni, de számomra az organikus nem kizárólag a szerves anyagból épültet jelenti, hanem mindazon anyagok gyűjtőnevét is, amelyek nem „szenvednek el” semmiféle vegyi átalakítási folyamatot, miközben készülnek építőanyaggá válni – tehát ennek a bolygónak így vagy úgy szerves részei. Ide sorolható tehát a fa, a szalma, a kender, a vályog, az agyag, a kő de mindezek „keveréke” ha például földházakról beszélünk.
Sokszor esik szó manapság a környezetvédelemről és ennek kapcsán, vagy a pénztárcánk miatt az energiatakarékosságról. Sokféle megoldás létezik, hogy energiafelhasználásunk csökkenthető legyen. Mégis mintha az organikus építőanyagok mellőzve lennének, vagy csupán divatból emlékeznek meg róluk: hát igen, létezik ilyen is. Ennek több oka van, ezek egy része társadalmi, másik része gazdasági.
Sokszor esik szó manapság a környezetvédelemről és ennek kapcsán, vagy a pénztárcánk miatt az energiatakarékosságról. Sokféle megoldás létezik, hogy energiafelhasználásunk csökkenthető legyen. Mégis mintha az organikus építőanyagok mellőzve lennének, vagy csupán divatból emlékeznek meg róluk: hát igen, létezik ilyen is. Ennek több oka van, ezek egy része társadalmi, másik része gazdasági.
A társadalmi okok között talán az a legjelentősebb ok, hogy
szeretnénk mindent „konyhakész” instant módon megkapni, akkor is, ha tele van
műanyaggal és nem az a legfőbb erénye, hogy az egészségünket szolgálja. Így van
ez a házakkal is. A másik a gazdasági:
az építőanyag piac szereplői mind igyekeznek a saját terméküket előtérbe
helyezni, így azt halljuk többször említeni, amelyiknek több pénze van a
promóciókra, ami azután beépül a tudatunkba és csak azt ismerjük el helyes
módszerként.
Természetesen az építkezés, építtetés mindenki számára nagy terhet jelentenek, és igyekeznek minél előbb túl lenni rajta, de vajon jó ez így nekünk? Jó, hogy pára és légzáró vakolattal, festékkel, szigetelő réteggel, és műanyag nyílászáróval vesszük körül magunkat? Ezt mindenki maga dönti el. De érdekes jelenségnek tartom, hogy Európa nyugati felében, az úgynevezett jóléti társadalmakban (Németország, Svájc, Írország) jobban terjed az organikus építőanyagok alkalmazása, mint itt a földrész keleti oldalán, ahol az átlagjövedelmünknek nagyobb arányát teszi ki a fűtés költsége például, mint náluk, tehát jobban „fáj”. Nézzünk kicsit körül képekben a világban.
Kanada:
Bálaház: nem szalmabála, hanem kenderbála.
Sandra Zabludofsky háza Ontarióban, ami 2004-ben épült. Itt is a cél az, hogy természetes anyagokat használjanak, és igyekezzenek minimálisra csökkenteni a ház energiafogyasztási igényét.
Németország:
Ez a színes szalmabála épület 2012-ben épült. 2017 nm alapterületű. Nagyon egyszerű az építészeti koncepció: Déli oldalra maximális nyitottság, Északról pedig maximális szigetelés. 2017 nm-en bőven van hely sokmindenre. Az északi oldalra való nagy nyitottság miatt rengeteg a fény.
A fűtési rendszer beépítésére is lényegében azért volt szükség, hogy az ablakok hőveszteségét pótolják. A szalmapanel-gyárban is gépek kellenek ahhoz, hogy ezeket az un. jumbó bálákat mozgatni lehessen.
A fa keretrendszerbe kell ezeket a bálákat beszorítani. Itt kapják meg a falak a tapasztást is. Hiszen egy fektetett falra sokkal könnyebb felvinni az anyagot. Majd jönnek a daruk, és teherautók. Ezt használva lehet 3 hónap alatt kulcsrakészen elkészíteni egy szalmabála épületet.
Másik példa: Egy sisakra emlékeztető szalmaház Kurtatschban, Dél-Tirolban. A család borászattal foglalkozik, így egy olyan épületet szerettek volna felépíteni, amiben a pincészet is helyet kap.
A lakótér 250 nm. Ehhez 130 nm pincerész tartozik. 2003-ban 7 hónap alatt sikerült felépíteni. Mint minden épületnél így a szalmaházaknál is lényeges az építkezés ütemezése. A szalma esetén a bálák betakarításától kezdve, október közepéig érdemes az építkezés szalmás részét megvalósítani. Ugyanis a vakolatnak ki is kell száradnia, ami a későbbi hidegek miatt egyre nehezebben történik meg.
Svájc:
Ebben a házban a födémet is szigetelik szalmával. Így az épületnek alig van hővesztesége. A nagybálákat itt 80 cm-es vastagságban építik be mind a födémbe, mind a falakba.
Ez a ház Svájcban Muri településen épült 2011-ben.
Az önhordó nagybálás szalmaépület elbír akár egy nagyobb tetőt is. Itt azonban nem akarták a tetőteret kihasználni. Ezért egy egyszerű vonalvezetésű tetőt helyeztek fel erre a kétszintes épületre. A nagybálás rendszer biztosítja, hogy két emelet magasan is lehessen építkezni.
Itthon:
A balmazújvárosi szalmabála épület azért is érdekes lehet, mert Eu-s pénzből építtették. Az engedélyezési eljárás során ezért valószínűleg mindennek meg kellett felelni!
Ez óriási előrelépést jelent az engedélyeztetési procedúrákban, ahol nemigen kedvelik az eltérő stílusokat.
Sokat jelent még, hogy tavaly megjelent az első vályog szabvány az építőanyagokra vonatkozóan.
Az alapanyagok elérhetőségéről Magyarországon:
Szalma: évente 3.660.000 T gabona-szalma marad a földeken, ez a termés 66%-a. A+ minősítésű ház szigeteléséhez vagy felépítéséhez 15-20 T szalmára van szükség. Tehát bőven 100.000 feletti épülethez elegendő az éves fel nem használt szalmatermés.
Évente több mint 100.000 házat lehetne szigetelni, vagy felépíteni szalmából úgy, hogy ez nem okozna hiányt szalmából. Ma a teljes építőipar kb. 10.000 házat épít. Jó évben kb. 40.000-et. Ha a szalmát elkezdenénk építészetre használni, az számos változást hozna: csökkennének az energetikai kiadásaink. (50.000 ft/év fűtésszámla). Így több pénz maradna a zsebünkben, ez sokkal több, mint 10% rezsicsökkentés, de jelent munkahelyeket és új oktatási igényeket is!
Kender:ma nincsen érdemi kendertermelés az országban, pedig régen kender-nagyhatalom voltunk, ráadásul a talajunk és a klímánk nagyon is kedvezne a kender-termelésnek. Az építőipar pedig éppen azt a kendert tudná hasznosítani, amit a szövés és a fonás nem, a középső fás részét a növény szárának.Mészhabarccsal összekeverve szinte teljesen éghetetlenné tud tenni egy épületet, ezért is tulajdonítok neki akkora szerepet a szalmabála építések kapcsán.
Fa: elérhető bármilyen mennyiségben és minőségben szinte, bár nem tartozik a legolcsóbb alapanyagok közé.
Ha nem is teljes körben, de az anyagok rendelkezésre állnak. Már csak a kedv hiányzik. Hiányzik?
Ön mit gondol az organikus építészetről?
Szerző: Dudok Tímea
Forrás a képanyagokhoz: facebook ’Szalmabála építészet’ oldal
Természetesen az építkezés, építtetés mindenki számára nagy terhet jelentenek, és igyekeznek minél előbb túl lenni rajta, de vajon jó ez így nekünk? Jó, hogy pára és légzáró vakolattal, festékkel, szigetelő réteggel, és műanyag nyílászáróval vesszük körül magunkat? Ezt mindenki maga dönti el. De érdekes jelenségnek tartom, hogy Európa nyugati felében, az úgynevezett jóléti társadalmakban (Németország, Svájc, Írország) jobban terjed az organikus építőanyagok alkalmazása, mint itt a földrész keleti oldalán, ahol az átlagjövedelmünknek nagyobb arányát teszi ki a fűtés költsége például, mint náluk, tehát jobban „fáj”. Nézzünk kicsit körül képekben a világban.
Kanada:
Bálaház: nem szalmabála, hanem kenderbála.
Sandra Zabludofsky háza Ontarióban, ami 2004-ben épült. Itt is a cél az, hogy természetes anyagokat használjanak, és igyekezzenek minimálisra csökkenteni a ház energiafogyasztási igényét.
Németország:
Ez a színes szalmabála épület 2012-ben épült. 2017 nm alapterületű. Nagyon egyszerű az építészeti koncepció: Déli oldalra maximális nyitottság, Északról pedig maximális szigetelés. 2017 nm-en bőven van hely sokmindenre. Az északi oldalra való nagy nyitottság miatt rengeteg a fény.
A fűtési rendszer beépítésére is lényegében azért volt szükség, hogy az ablakok hőveszteségét pótolják. A szalmapanel-gyárban is gépek kellenek ahhoz, hogy ezeket az un. jumbó bálákat mozgatni lehessen.
A fa keretrendszerbe kell ezeket a bálákat beszorítani. Itt kapják meg a falak a tapasztást is. Hiszen egy fektetett falra sokkal könnyebb felvinni az anyagot. Majd jönnek a daruk, és teherautók. Ezt használva lehet 3 hónap alatt kulcsrakészen elkészíteni egy szalmabála épületet.
Másik példa: Egy sisakra emlékeztető szalmaház Kurtatschban, Dél-Tirolban. A család borászattal foglalkozik, így egy olyan épületet szerettek volna felépíteni, amiben a pincészet is helyet kap.
A lakótér 250 nm. Ehhez 130 nm pincerész tartozik. 2003-ban 7 hónap alatt sikerült felépíteni. Mint minden épületnél így a szalmaházaknál is lényeges az építkezés ütemezése. A szalma esetén a bálák betakarításától kezdve, október közepéig érdemes az építkezés szalmás részét megvalósítani. Ugyanis a vakolatnak ki is kell száradnia, ami a későbbi hidegek miatt egyre nehezebben történik meg.
Svájc:
Ebben a házban a födémet is szigetelik szalmával. Így az épületnek alig van hővesztesége. A nagybálákat itt 80 cm-es vastagságban építik be mind a födémbe, mind a falakba.
Ez a ház Svájcban Muri településen épült 2011-ben.
Az önhordó nagybálás szalmaépület elbír akár egy nagyobb tetőt is. Itt azonban nem akarták a tetőteret kihasználni. Ezért egy egyszerű vonalvezetésű tetőt helyeztek fel erre a kétszintes épületre. A nagybálás rendszer biztosítja, hogy két emelet magasan is lehessen építkezni.
Itthon:
A balmazújvárosi szalmabála épület azért is érdekes lehet, mert Eu-s pénzből építtették. Az engedélyezési eljárás során ezért valószínűleg mindennek meg kellett felelni!
Ez óriási előrelépést jelent az engedélyeztetési procedúrákban, ahol nemigen kedvelik az eltérő stílusokat.
Sokat jelent még, hogy tavaly megjelent az első vályog szabvány az építőanyagokra vonatkozóan.
Az alapanyagok elérhetőségéről Magyarországon:
Szalma: évente 3.660.000 T gabona-szalma marad a földeken, ez a termés 66%-a. A+ minősítésű ház szigeteléséhez vagy felépítéséhez 15-20 T szalmára van szükség. Tehát bőven 100.000 feletti épülethez elegendő az éves fel nem használt szalmatermés.
Évente több mint 100.000 házat lehetne szigetelni, vagy felépíteni szalmából úgy, hogy ez nem okozna hiányt szalmából. Ma a teljes építőipar kb. 10.000 házat épít. Jó évben kb. 40.000-et. Ha a szalmát elkezdenénk építészetre használni, az számos változást hozna: csökkennének az energetikai kiadásaink. (50.000 ft/év fűtésszámla). Így több pénz maradna a zsebünkben, ez sokkal több, mint 10% rezsicsökkentés, de jelent munkahelyeket és új oktatási igényeket is!
Kender:ma nincsen érdemi kendertermelés az országban, pedig régen kender-nagyhatalom voltunk, ráadásul a talajunk és a klímánk nagyon is kedvezne a kender-termelésnek. Az építőipar pedig éppen azt a kendert tudná hasznosítani, amit a szövés és a fonás nem, a középső fás részét a növény szárának.Mészhabarccsal összekeverve szinte teljesen éghetetlenné tud tenni egy épületet, ezért is tulajdonítok neki akkora szerepet a szalmabála építések kapcsán.
Fa: elérhető bármilyen mennyiségben és minőségben szinte, bár nem tartozik a legolcsóbb alapanyagok közé.
Ha nem is teljes körben, de az anyagok rendelkezésre állnak. Már csak a kedv hiányzik. Hiányzik?
Ön mit gondol az organikus építészetről?
Szerző: Dudok Tímea
Forrás a képanyagokhoz: facebook ’Szalmabála építészet’ oldal
Cimkék: természetes, Tüzépek