Szennyvíziszapok és biogáz fermentlevek hasznosítása
2010. 05. 26. 16:56
Fiknerné Sulcz Ágnes - szakértő – cikkéből kivonat a Hulladéksors XI évfolyamának 2010 májusi számából.
A szennyvíztisztítókban és biogázüzemekben keletkező iszapok hasznosítására a jelenlegi tapasztalatok alapján a mezőgazdasági kihelyezés jelenti a legoptimálisabb megoldást. A mezőgazdasági hasznosítás egyszerre szolgálja az iszapok megfelelő kezelését, illetve a talajok tápanyag-utánpótlását és szerkezetének javítását.
A szennyvíztisztítókban és biogázüzemekben keletkező iszapok hasznosítására a jelenlegi tapasztalatok alapján a mezőgazdasági kihelyezés jelenti a legoptimálisabb megoldást. A mezőgazdasági hasznosítás egyszerre szolgálja az iszapok megfelelő kezelését, illetve a talajok tápanyag-utánpótlását és szerkezetének javítását.
Becslések szerint hazánkban- a kizáró tényezőket alapul véve-szennyvíziszap felhasználására közel 3 millió hektár, szennyvízkomposzt felhasználására pedig közel 4 millió hektárnyi terület alkalmas, ami hozzávetőlegesen az ország területének egyharmadát jelenti.
Az első diagram a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának adatai a szennyvíziszap-kihelyezéssel ténylegesen kezelt területek nagyságára vonatkozóan.
A kihelyezendő anyagok minőségét illetően elmondható, hogy a magyarországi szennyvíziszapok viszonylag jó minőségűek, többnyire jól teljesítik a mezőgazdasági felhasználás kritériumaként előírt határértékeket.
Természetesen a szennyvíziszap hasznosítására egyéb lehetőségek is kínálkoznak, így például az erőművi vagy cementgyári égetés, biogáz előállítás, rekultivációs célú felhasználás vagy akár a még kevésbé elterjedt karbonizáló (aktívszén előállítás), szolár szárító és brikettáló, valamint lignitpor segítségével biológiai eredetű iszappal dúsított szén előállítása. A megfelelő hasznosítási módszer kiválasztásakor azonban törekedni kell a minél alacsonyabb költségre és minél nagyobb hatékonyságra, s e tekintetben úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági hasznosítás a legtöbb esetben mind beruházási, mind üzemköltség szempontjából jelenleg a legkedvezőbb megoldás.
A blogoldal szerkesztőjének megjegyzése a fent leírtakhoz: ehhez a folyamathoz nyújthat segítséget a mész.
Az első diagram a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának adatai a szennyvíziszap-kihelyezéssel ténylegesen kezelt területek nagyságára vonatkozóan.
A kihelyezendő anyagok minőségét illetően elmondható, hogy a magyarországi szennyvíziszapok viszonylag jó minőségűek, többnyire jól teljesítik a mezőgazdasági felhasználás kritériumaként előírt határértékeket.
Természetesen a szennyvíziszap hasznosítására egyéb lehetőségek is kínálkoznak, így például az erőművi vagy cementgyári égetés, biogáz előállítás, rekultivációs célú felhasználás vagy akár a még kevésbé elterjedt karbonizáló (aktívszén előállítás), szolár szárító és brikettáló, valamint lignitpor segítségével biológiai eredetű iszappal dúsított szén előállítása. A megfelelő hasznosítási módszer kiválasztásakor azonban törekedni kell a minél alacsonyabb költségre és minél nagyobb hatékonyságra, s e tekintetben úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági hasznosítás a legtöbb esetben mind beruházási, mind üzemköltség szempontjából jelenleg a legkedvezőbb megoldás.
A blogoldal szerkesztőjének megjegyzése a fent leírtakhoz: ehhez a folyamathoz nyújthat segítséget a mész.
Cimkék: mezőgazdaság, Iszapkezelés